****舒********心********澜********这********么********久********了********，********此********时********她********的********说********话********口********气********，********简********直********就********是********破********天********荒********。********<********b********r******** ********/********>********<********b********r******** ********/********>********&********n********b********s****************;********&********n********b********s****************;********&********n********b********s****************;********&********n********b********s****************;********“********哟********，********你********想********谈********什********么********？********”********宋********楚********扬********双********手********怀********抱********，********似********笑********非********笑********的********望********着********她********。********<********b********r******** ********/********>********<********b********r******** ********/********>********&********n********b********s****************;********&********n********b********s****************;********&********n********b********s****************;********&********n********b********s****************;********“********你********也********知********道********我********在********外********面********的********身********份********，********若********你********能********帮********我********度********过********这********一********关********，********在********外********你********有********用********的********着********我********的********地********方********，********尽********管********说********，********我********舒********心********澜********绝********对********不********会********忤********逆********你********。********”********舒********心********澜********可********怜********兮********兮********的********望********着********宋********楚********扬********。********<********b********r******** ********/********>********<********b********r******** ********/********>********&********n********b********s****************;********&********n********b********s****************;********&********n********b********s****************;********&********n********
本章未完，请翻下一页继续阅读.........